Illés Lajos - S. Nagy István Nem volt soha senkim, csak az utca nevelt, valahogy felnőttem. Ne várj finom modort, előkelő mosolyt, pazar bókot tőlem! Fogadj el így, ne várj, hisz én ez vagyok, nem is lehetek más. Ne kutassuk azt, ki a hibás, már a múlttal ne törődj! Nem volt soha senkim, mégis ember lettem, egész rendes ember. Ha ez neked elég, maradj mindig velem, hogyha kevés, menj el.
Hide player controls
Hide resume playing