Black Metal Paranormal, Death, Human Life Vorst - Vocals Csaba - All Instruments Embertörmelék Riasztó, mint a fölmorajló tenger És mint a végtelen hó épp olyan. Álarca mélyén bús Halál rohan - Üstökömbe kap s én gyáva Ember Remegve ejtem lelkemet elébe. Sáros hideg föld húzza, szíjja lábom, A bátorságom is bizony inakba tört. S rekedt torkom ha még keserves dalra hörg, Ne hidd, hogy élet-ének zeng a számon. Darabjaimra hullok, szilánkokra török szét, Ez maradtam én: Embertörmelék Halál, terítsd rám köntösöd, hisz fázom Riasztó, mint a fölmorajló tenger És mint a végtelen hó épp olyan. Álarca mélyén bús Halál rohan - Jaj, üstökömbe kap s én gyáva Ember Darabjaimra hullok Szilánkokra török szét Már csak árnyéka vagyok Mindannak, mi él Halál, terítsd rám köntösöd, hisz fázom, Mert jaj, bizony kék minden tagom s reszket, Szemem homályos, tért, utat tévesztek És fázom - nézd Halál, hí mostoha fiad. Mi vár még Reám, ki immár néma, hangtalan. - Fejem lehajtva megadom magam. Darabjaimra hullok, szilánkokra török szét, Ez maradtam én: Embertörmelék
Hide player controls
Hide resume playing