Guest
Dalszöveg: Éjjelenként azt remélem, hogy elfelejtem, hogy ez az út hova visz, az álmaimban alakot öltő félelem szagú absztrakt obeliszk, Kiutat mutat a kilátástalanságból, Ahol farkasok üzekednek a koponyámmal, És én elhiszem, hogy jobb lesz talán bárhol.…..talán bárhol. Elmerülök a sötét végtelen tengerén. Álomtalan talon tavam telén - Álomtalan talon tavam telén Torzóm torzuló torziós inga | Jelentéktelen’ terül a lét elém Káoszcsillapító agyvihar | Klausztrofóbiám szimfóniája Elsápadó élet funkciók, | Elmém neurolingvisztikája Stroboszkóp fények, pepita foltok és az ég alját a rettegés tartja. Lélek őrlő órák telnek, ahogy nyomor nyomja, agyon a mellkasom Perceg a szú, ahogy peregnek, a percek. Csupasz szívvel minden démonom. Látok hallok nem beszélek. Vízszintnek szegez, rajtam fészkel Én torkom szakadtából félek - így szólnak az álomképek: (Tárd elénk:) A furcsa énedet, az emlékképeket, minden nyavajás véredényed. Heges sebek, amit a gyomor palástol, nyomorfekély az álomfalástól. Mit teszel, hogy ne
