Guest
Rendező / Operatőr: Iszák Dániel Gyártásvezető: Holczer Dóri Rendezőasszisztens: Pec Tamás Fővilágosító: Bajusz Bence Világosító: Streer Dániel, Máté Neubauer Focus Puller: Pap Dénes, Ákos Gojdár Vágó: Iszák Dániel Colorist: Matyovszky Benedek (Matyo) Producer: Ghost Notes (Polyák Jakab) Mix/master: Polyák Jakab, Prijatelj Bence Angol felirat: Németh Bálint Segítők: Bálint Balogh, Martin Pálczás Szereplők: Festő - Gyulai Attila Maszkosok - Pec Tamás, Balogh Bálint A helyszínért külön köszönet a Kisbirtok Kultbázisnak Logo: Tóth Gábor Social media SzokiRátesz: @?_t=8iy2HR6FE4e&_r=1 Ghost Notes: @ghostnotes9695 @?_t=8iy2SNvfbo8&_r=1 Szöveg: Intro: Haló? Ki az? Anyád! Ja, akkor nincs baj… Na szóljál, mizu? Áh, tudod, csak a szoki... Na, meséljél! Verse1: Kiürítettem magam, kirántott hús vagyok, minden csupa fehérzaj, szétfolyó csillagok, Kókadó üresség Lerántott leplek, Időtlen zihálás után engem eltemetnek. Lassan megszűnik figyelem elegyem, “a senkivel megkötött frigyedet elegyem?” Mintha csak bárki is feltenné énnekem személytelen zsarnokság lakatlan végtelen, hol csak a vég lakott, vagy inkább csövezett, padlótlan alagsorra hugyozott neveket. Szétfolyó szavakba a korunk megfagyott, korongok keringője partikban elhagyott, gazdátlan nyakörvek póráza elszédül, nulladik szülinap az anyád nélkül- őzhetett, hízhatott, hozz hatott abból még delíriumba meggyújtott lánglelkű apró nép! Umpalumpa kór, cukorbetegség, azt sem írták ki nekünk, hogy erre tessék... Hangsúlytalan mondatok, repkednek mint légy, felszólított alanytalan arra kért, hogy ne légy! Hook: Idézőjelben idézet híján, Meddő csattanás az apád szíján, Egyszer már végre ébredni szeretnék, Túlalvott világomba a valóság derengjék, A mostban nincs fehérzaj, csak csend, Csak már rajtam áll, hogy marad e rend, Minden nap jobb leszek, Ez az én keresztem, szabadon eldöntöm, hogy többé nem eresztem Verse2: Hanyatló nyugalmak, fiatal félelmek zaklatott lelkedért bulika révedek, Világi extázisba stoppoló emberek, Autonóm lelkeket csak néhányat ismerek, Tudatmódosításért nyáladzó nyelv, Hormonokból hazudott tákolmány elv Vegánok lépdelnek repohár szilánkon ellentmondásmentesség, te kiutált rokon Tomboló ráklelet árnyéka lámpafény Elchillelt szófosásunk elbaszott egén Koncertek kertjében mint éj, elmélyedek ősvilági emberek kultuszát láttam meg, csupán az istenek, már mind hallottak, s testbe rekedt egyének mind egyedül, holtak pedig úgy nyomatták, testük záporzott életnedveik permete köröttük kárhoz, ott, Igen ott legbelül, megannyi self-filter dús hazugság réteg, identitás tenger weöresi alapréteg felett szemét heggyel megállok szelektíven válogatni. Fedj el, amíg ezt megteszem, fehér zajnak mocska, small talk, fesztivál, netflix, ing, nem ócska. Ja, nem ócska, kurva drága volt… Hook: Idézőjelben idézet híján, Meddő csattanás az apád szíján, Egyszer már végre ébredni szeretnék, Túlalvott világomba a valóság derengjék, A mostban nincs fehérzaj, csak csend, Csak már rajtam áll, hogy marad e rend, Minden nap jobb leszek, Ez az én keresztem, szabadon eldöntöm, hogy többé nem eresztem Outro: Csak ennyit akartam. Elmegyek megfürdök, lemosom ezt a kurva világot magamról. Óvakodok a nyüzsgő élet terméketlenségétől… Na, Ámen!
