Guest
Árva megye egy festői zugába, annak délnyugati szögletébe vezetem az olvasót, hol az Árva és Vág magas hegyek alján szűk völgyekben kanyarogva egyesülnek, hol sokszor átszaladt vonatunk s mégis alig ismerünk belőle egyebet, mint a Vágnak a Mala-fatra körüli kanyarulatait, és azt a nagyszerű kilátást, melyet a fejedelmi hegyláncolatok tárnak ámuló szemeink elé. De alaposan az Árva-liptói mészhegység Síp-csoportját sohase vettük szemügyre. Pontosan így volt a Hazajáró is ezzel az árva hegyvidékkel. Amikor a Kis- és a Nagy-Fátra gerinceit, vagy az Öreg-Kócs mészkőszirtjeit bejártuk, felkeltették ugyan érdeklődésünket a metszéspontjukon meredező kúpok, mégsem merészkedtünk fel az összességükben Sípi-Fátrának nevezett hegycsoport tömbjeire. Eddig. Most viszont végre megmásszuk a Vág és az Árva folyók mély völgyei fölé nyúló, remek kilátásokkal kecsegtető mészkőormait, miután meglátogatjuk a Turóci-medence északi részének kastélyokkal ékesített településeit. A Turóc menti Kistorboszló, majd Turócszentpéter után a bélagyulafalvi kilátó érintésével kelünk át a Vág völgyébe. Kisselmec és Szucsány vára után Kerpelény következik, hogy aztán Kralovánnál az Árva-torkolatvidékéről megmásszuk a Síp mészkőbércét. Sztankován környékén tőzeglápokkal ismerkedünk, majd felmászunk az Osztré sziklabércére. Komjátnára ereszkedünk, hogy végül az Elülső-Csebrát szirtjéről tekintsünk vissza megtett utunkra. A “Hazajáró“ hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a “Hazajáró“ soha véget nem érő útját.
